Mitől függ a föld ára?
Mi az elővásárlási jog, és kit illet?
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha valamelyik tulajdonos saját tulajdoni hányadát harmadik személynek el akarja adni, a kapott vételi ajánlatot (aláírt adásvételi szerződést) köteles közölni minden elővásárlásra jogosulttal, akik közül bárki élhet elővásárlási jogával, ha elfogadja a vételi ajánlatban (szerződésben) foglaltakat. Az elővásárlási jog törvényen alapul, vagyis az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is mindenkivel szemben hatályos.
Amennyiben az elővásárlásra jogosult a szerződésben foglaltakat elfogadja, s a közzététel 60 napja alatt ilyen értelmű nyilatkozatot tesz személyesen a területileg illetékes jegyzőnél, és a mezőgazdasági igazgatási szervként működő megyei földhivatal az elfogadó jognyilatkozatot tevővel hagyja jóvá a szerződést, úgy az elővásárlási jogosult a szerződés szerinti vevő helyébe lép és teljesítenie kell az adásvételi szerződésben az ajánlattevő által vállaltakat. Termőföld eladás esetén– az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
1. Magyar Államot;
2. 3 éve tulajdonostárs (csak közös tulajdon esetén);
3. legalább 3 éve földhasználó;
4. helyben lakó szomszéd, de szomszédos településen lévő föld esetében csak a szomszédos településhatáron fekvő földrészletek vonatkozásában;
5. állattartó, eredetmegjelöléses terméket előállító és ökológiai gazdálkodó, kertészeti tevékenységet végző, vetőmag-előállító;
6. helyben lakó;
7. 20 km-es körzetben 3 éve üzemközpontot működtető földműves.
Mi alapján határozható meg a haszonbérleti díj összege?
Hogy mekkora a haszonbérleti díj, az sok mindentől függ. Többek között a földterület méretétől, tömbszerűségétől, termőképességétől, a terület természetbeni állapotától, fekvésétől, az igényelhető támogatásoktól. Befolyással van egy terület bérleti díjára az is, hogy az adott körzetben van e, illetve hány potenciális, meghatározó haszonbérlő van. Alapvetően a következő négyféle mód egyike szolgálhat a bérleti díj meghatározásának alapjául:
-
Első generációs módszer: a legrégebbi, ma már elavultnak számító módszer szerint a bérleti díjat földterület aranykorona értéke után meghatározott terménymennyiségben számolják. Például: egy aranykorona után 35 kilogramm búza.
-
Második generációs módszer: 2004-ben meghonosodott módszer, mely szerint a haszonbérleti díjat a támogatások alapján határozták meg. Díjként kiszabható például a területalapú támogatás egy bizonyos százaléka. Ezen érték a bérbeadó és a bérlő egyezségén múlik.
-
Harmadik generációs módszer: jelenleg ez a legelterjedtebb módszer, a bérleti díjat konkrét összegben, vagy hektárra vonatkozó egységárban határozzák meg, mely összeg évente meghatározott mértékben növekedhet. A haszonbérleti díj folyósítása is fix, előre meghatározott időpont(ok)ban történik, de mindenképp a tárgyév december 31-ig!
-
Negyedik generációs módszer: ez a legmodernebb módszer, lényegében a konstrukció megegyezik a harmadik generációs módszerével, annyi különbséggel, hogy az összeg meghatározása nem forintban, hanem euróban történik.
Hogyan zajlik a földeladás a Magyar Termőföld Kft. segítségével?
A földeladás során megkeressük az Ön földjére a legalkalmasabb vevőt, ezt követően szakértő ügyvédünkön keresztül megírásra kerül az adásvételi szerződés, majd az aláírást követően elindulhat a minimum 4 hónapot igénybe vevő adásvételi folyamat. A szerződést 8 napon belül meg kell küldeni a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás végett. A mezőgazdasági igazgatási szervként működő megyei földhivatali osztály előzetes vizsgálatát követően, a szerződés az elővásárlásra jogosultak értesítése céljából megküldésre kerül a területileg illetékes önkormányzat jegyzője részére, aki közzéteszi a kormányzati portálon (magyarország.hu/hirdetmények), illetve lehetőségként az önkormányzat hirdetőtábláján. A kifüggesztés lejárta után, – melynek időtartama 60 nap – a jegyző iratjegyzéket készít, s azt megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Az iratjegyzék tartalmazza az esetleges elfogadó jognyilatkozatot tevőket is. Ezt követően kerül a szerződés, a földbizottság hatáskörében eljáró, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szerve elé, amely, mind a vevő, mind a rájelentkező vonatkozásában vizsgálja a szerződés támogathatóságát. A folyamat befejező mozzanataként a mezőgazdasági igazgatási szerv, vagy a szerződés szerinti vevővel, vagy az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlási jogosulttal hagyja jóvá a szerződést. A vételár megfizetése a jóváhagyó határozat kézbesítését követően történik meg, készpénzben vagy átutalással.